Szeretettel köszöntelek a Bakonypéterd klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Bakonypéterd klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Bakonypéterd klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Bakonypéterd klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Bakonypéterd klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Bakonypéterd klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Bakonypéterd klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Bakonypéterd klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
14 éve | Pohárnik Jánosné | 0 hozzászólás
Munkácsy Mihály
![]() |
|
A festő önarcképe aláírásával | |
Született |
Munkács 1844. február 20. |
Elhunyt | Endenich, Németország 1900. május 1. (56 évesen) |
Munkácsy Mihály (született Lieb Mihály, Munkács, 1844. február 20. – Endenich, Németország, 1900. május 1.) magyar festő.
Munkácsy mélyről küzdötte fel magát, az asztaloslegényből híres festő lett, aki hatalmas méretű vásznaival az egész világot meghódította. A kor legnagyobb „szociológusa” is volt egyben, az európai és a magyar társadalom falusi és városi közösségeinek kiváló ismerője.
14 éve | Pohárnik Jánosné | 0 hozzászólás
Bakonypéterd község
(Győr-Moson-Sopron megye)
Az önkormányzat címerén álló, csücskös talpú pajzs, vörössel és kékkel hasított mezejében arany pajzsfő. Az aranymezőben lebegő helyzetű, indás, zöld szőlőfürt két levéllel. A vörös mezőben lebegő helyzetű, stilizált, gyökeres ezüst hársfa. A kék mezőben növekvő helyzetben Szent Péter apostol szembe fordult alakja ezüsttel. Fejét arany dicsfény övezi. Jobbjában arany kulcsot, baljában arany könyvet tart.
|
|
14 éve | Pohárnik Jánosné | 0 hozzászólás
14 éve | Pohárnik Jánosné | 0 hozzászólás
Kedves Klubtagok!
Egy egyedülálló havila és képzés indulóban....
Egy ingyenes regisztrációval az összes információ elérhető, illetve én is szívesen adok tájékoztatást.
Szép napot!
Kakucs József
Mit oly sokszor elhalasztottam
Elmondanám, mert úgy érzem, hogy vár
Jóvá tenném mit mulasztottam,
De nem lehet, mert ő már messze jár.
Ó mennyi mindent nem tettem meg!
Még nem késő, te még megteheted
Megőszülve is maradj gyermek
Mondd meg neki mennyire szereted.
Két keze érted dolgozott csak
Mindennél jobban szeretett
Az éjet is nappallá téve
Óvott téged és vezetett
Míg lehetett, míg lehetett.
14 éve | Pohárnik Jánosné | 0 hozzászólás
Pohárnikné Joli |
14 éve | Pohárnik Jánosné | 0 hozzászólás
Petőfi Sándor A magyar nép
Szabad a magyar nép, szabad valahára,
Kinek láncot vertek kezére, lábára,
S görbedt derekával a rabigát vonta,
Mintha csak állat és nem ember lett volna.
Szabad a magyar nép, fejét föltarthatja,
Kénye-kedve szerint kezeit mozgatja,
S mely előbb mint bilincs őtet szorította,
A vasat mint kardot ő szorítja mostan.
Szabad a magyar nép... lejárt napod, német!
Nem táncoltatod te többé ezt a népet,
S pióca módjára nem szívod a vérét,
Megfizette isten gonoszságod bérét.
14 éve | Pohárnik Jánosné | 0 hozzászólás
Petőfi Sándor: Nemzeti dal fel
Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! -
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás